A kéz ízületeinek deformáló ízületi kezelése

A kezeket is deformálja a reumás ízületi gyulladás - HáziPatika

A reumás ízületi gyulladás reumatoid artritisz néhány vagy sok ízületre kiterje­dő tünetei mögött a szervezet egészét érintő, autoimmun eredetű kórfolyamat áll. A ma még gyógyíthatatlan betegség okozta tüneteket és egészségügyi kockázato­kat hatásos gyógyszerek sora enyhíti.

Genetikai hajlamosító tényezők és kül­ső hatások — talán bakteriális vagy ví­rusos fertőzések — szerencsétlen össz­játéka kell ahhoz, hogy valaki reumás ízületi gyulladásban betegedjék meg. Ennek ellenére nem ritka a betegség: százból egy embert érint világszerte, mintegy háromnegyed részben nőket.

Általában 40 éves koron túl diagnosz­tizálják, bár létezik fiatalkorban, sőt gyermekkorban kezdődő formája is. A reumatoid artritiszes betegek im­munrendszere az ízületi hártyák bizo­nyos óriásmolekuláit tévesen testidegennek tekinti, és tűzparancsot ad: gyulladásos folyamat indul be több ízületben, majd kisebb mértékben más szervekben is: a könny- és nyálmiri­gyekben, a szív és a tüdő hártyáiban, az erekben.

Nehéz mozgás, ízületi + porcbajok ellen 5 természetes segítség

Az ízületi hártyák gyulla­dása fokozatosan károsítja a porcokat is. Meglévő gyógyszereink jól csillapít­ják, de nem állítják le és nem fordítják vissza ezeket a folyamatokat.

Alagút szindrómák Sclerosis multiplex A radikuláris tünetek nagyon változóak lehetnek, bizsergés illetve izomlázszerű érzéstől a zsibbadásig illetve kézgyengeségig.

Tünetek A reumás ízületi gyulladás a bevezető általános tünetek levertség, fáradtság, étvágytalanság után először legin­kább a kéz és a láb kisízületeiben okoz mozgatásra erősödő fájdalmat, duz­zanatot, jellemzően szimmetrikusan mindkét testfélen.

Az érintett ízületek pihentetéskor reggelre fájdalmasan elmerevednek. A betegség kiteljesedé­sével a gyulladás, a fájdalom, a duz­zanat átterjedhet a kéz- és lábfejről a csuklóra és a bokára, a könyökre és a térdre, a vállra és a csípőízületre, az állkapocs ízületeire is.

Az ízületek mozgékonyságának csökkenését a hozzájuk kapcsolódó iz­mok meggyengülése kísérheti, az álta­lános tünetek hőemelkedéssel egészül­hetnek ki. A tünetek erőssége időben ingadozó, fellángolások és tünetsze­gény időszakok váltogatják egymást.

Reumás ízületi gyulladás

A sok éven át fennálló ízületi gyulla­dás azonban végül visszafordíthatatla­nul deformálja az általa megtámadott ízületeket. Az orvosi beavatkozásokkal természetesen nem szabad megvár­ni ezt a késői stádiumot, a korán kez­dett erélyes kezelés a deformációkat és az ízületeken kívüli szövődményeket lásd később megelőzi vagy késlelteti. Kórismézés Több reumatológiai betegség okoz­hat a felsoroltakhoz hasonló tünete­ket, ezért a reumás ízületi gyulladás kórismézéséhez nem elég pontosan lajstromba venni a panaszokat: az or­vosnak azt kell felmérnie, hogy egy összetett feltételrendszer 1.

A diagnózis alapja az érintett terüle­tek alapos szemrevételezése és megta­pintása.

Epidemiológia[ szerkesztés ] A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, mely világszerte a lakosság kb. Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy as svéd tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció.

Az ízületek duzzanata, vérbő­sége, melegsége jelzi az ízületi hártyák gyulladását. A kezdődő ízületihártya-gyulladás azonban nem mindig okoz nyilvánvaló tüneteket, a röntgenvizsgá­lat pontosíthatja a diagnózist.

Később, a kórfolyamat előrehaladásának és a ke­zelések hatásának értékelésekor is szük­ség lehet képalkotó eljárásokra, legin­kább röntgen- és ultrahangvizsgálatra.

Reuma (progresszív poliartritisz, reumatoid artritisz)

A betegség felismerése, osztályozása laboratóriumi vizsgálatokat is igényel. A vérképen és az alapvető vérkémiai teszteken túl szerológiai vizsgálato­kat kell végezni az autoimmun kórfolyamat kimutatására — erre szolgál a reumatoid faktor és a citrullinált fehérjék elleni antitestek tesztje —, és meg kell mérni a szervezet általános gyulladásos állapotának jellemzésére szolgáló ún.

Időn­ként ezeket a vizsgálatokat is ismétel­ni kell a reumatológiai vagy háziorvosi kontrollvizsgálatok során. A kórlefolyást végigkísérő terápiák A reumás ízületi gyulladás gyógysze­reinek két nagy csoportja: 1 az érin­tett ízületek gyulladását és fájdalmát csökkentő, 2 az autoimmun folya­matokat csillapító, ezáltal a megtáma­dott ízületeket védő szerek.

Az utóbbi típusú betegségmódosító, illetve bio­ lógiai kezelést ajánlatos korán meg­kezdeni. A fájdalomcsillapítók egyik típusa az ún. Tartósan vagy nagyobb adagban csak orvosi ellenőrzés mellett szedhetők, emésztőrendszeri vér­zést okozhatnak.

Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?

A másik csoport sze­rei, a kortikoszteroidok — pl. A hagyományos betegségmódosító szerek közül ismertebbek a methotrexat, a leflunomid, a hydoxychloroquin és a sulfasalazin.

Főbb mellékhatásaik: májkárosodás, a csontvelőműködés gátlása, tüdőfertőzések gyakoribb elő­fordulása. Ezek a gyulladásos reakciók kialakulásában szerepet játszó jelmolekulákat célzottan gátló anyagok többségükben antitestek kevesebb mel­lékhatást okoznak, bár egyes fertőzések és bőrdaganatok kockázatát növelhetik.

A csoportból eddig az adalimumab, az anakinra, az etanercept, a golimumab, az infliximab és a rituximab terjedt el leginkább, de évről évre új biológiai sze­rekkel bővül a választék.

Berozsdásodott ízületek

A késői elváltozások kezelése Az ízületi gyulladással leélt évek ma­radandó nyomokat hagynak a bete­gek kezén, lábán, egyéb érintett ízüle­tein, és munkaképesség-csökkenést, rokkantságot okozhatnak. A folyamat előrehaladtával a gyógyszeres kezelések folytatása mellett mindinkább a kéz ízületeinek deformáló ízületi kezelése kerül az ízületek mozgékonyságát javító fizikoterápia, gyógytorna.

Sok múlhat a család leleményességén, mert a házi munkában, önellátásban könnyebben használható praktikus segédeszközök sokat javíthatnak a beteg életminőségén. Műtéttel is javítható a súlyosan ká­rosodott ízületek állapota.

Háromféle műtéti megoldás kerülhet szóba: a tel­jes ízület pótlása mesterséges ízület­tel, az ízület meglazult vagy elszakadt inainak helyreállítása, valamint az ízület fúziója, azaz rögzítése, stabilizá­lása, ha az ízületpótlás nem megoldha­tó.

Mindegyik műtét bizonyos fájda­lommal, vérzéssel, fertőzési és egyéb kockázattal jár, elvégeztetésükről a be­teg úgy tud felelős döntést hozni, ha az orvos részletesen tájékoztatja őt a mű­tét várható hasznáról és veszélyeiről.

Ízületeken kívüli szövődmények Maga a reumás ízületi gyulladás is, de a kezelésére használt gyógyszerek is elő­segítik a csontritkulást, amely a változás korán túl lévő nők és az idősebb férfiak között egyébként is gyakori: a cson­tok törékenyebbé válnak, nagyobb esés, erőhatás nélkül is eltörhetnek.

A csont­vesztés gyógyszerekkel gátolható.

Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?

Szin­tén gyakori szövődmény a csuklói alagútszindróma, ezt az érzészavart oko­zó, a munkaképességet korlátozó állapo­tot kisebb műtéttel lehet a kéz ízületeinek deformáló ízületi kezelése. Súlyos belső szervi szövődmény le­het — a betegek kb. A reumatoid artritiszes betegek az át­lagnépességnél jobban ki vannak téve térdízületet csíptet érelmeszesedésnek, érszűkületnek és következményeiknek szívinfarktus, szélütésa szívburok gyulladásának.

Szív-ér rendszeri halálozásuk is nagyobb az átlagnál, de úgy tűnik, a halálozás át­lagosra csökkenthető, ha részben biológiai szerek segítségével sikerül már ko­rai stádiumban alacsony szinten tartani a gyulladás aktivitását.

Az infarktus- és stroke-megelőzésben feltétlenül helyet kell kapnia a szív-ér rendszeri kockázati tényezők dohányzás, magas vérnyomás, kóros vérzsírszint, hasi elhízás, mozgás­szegény életmód kiküszöbölésének, il­letve kezelésének is.