Fáj a szegycsont borda ízülete
Tartalom
A tyúkmell pectus carinatum a bordák, a bordaporcok vagy a szegycsont elődomborodásával jár. Mindkét mellkasdeformitás akadályozhatja a légzést.
Weingart, H. Allescher Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Kommentár: Prof. Pap Ákos A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is lehet. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása. A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől a motilitási zavarokon át a pulmonális, vertebrális és funkcionális fájdalmakig terjed.
Cikkünk fő célja a nem kardiális mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikájának áttekintése. Kulcsszavak: achalasia, aortadisszekció, bronchuskarcinóma, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, herpes zoster, interkosztális neuralgia, légmell, Mallory—Weiss-szindróma, neuro-muszkuloszkeletális mellkasi fájdalom, nyelőcső motilitási zavarai, pleuritis sicca, refluxbetegség, tüdőembólia A konkrét eset Anamnézis Egy 71 éves asszonyt fokozódó mellkasi fájdalom miatt mentővel szállítottak sürgősségi osztályra.
Szegycsont
Nehézlégzés nem volt tapasztalható. A fájdalmak nem kapcsolódtak a légvételekhez, sem egyéb mozgáshoz. A beteg tüdőgyulladás miatt 8 napja antibiotikumot szedett. Számottevő korábbi betegségei: 2-es stádiumú szívkoszorúér-betegség és diabeteses nefropátián alapuló, kompenzált veseelégtelenség. Állandó gyógyszereit köztük mg acetil-szalicilsavat a felvétel napján már bevette.
Vizsgálatok Elhízott, de legyengült általános állapotban lévő nőbeteg jelentkezett felvételre. Az EKG-n balszár-blokk jeleit észlelték, a megfelelő repolarizációs zavar kíséretében.
A laboratóriumi vizsgálatok közül a troponin T teszt negatív volt, a kreatinin-kináz CK és a laktát-dehidrogenáz LDH vérszintje szintén a referenciatartományon belül volt. A CRP-szintet és a D-dimérek értékét viszont kórosan magasnak találták.
V. Weingart, H.-D. Allescher
A vérgázanalízis nem mutatott eltérést. A mellkasi röntgenfelvétel a páciens korának megfelelő állapotot tükrözött, beszűrődés nem volt látható. A jobb szívfél normálisnak tűnt, nem volt tágabb, a pulmonális középnyomás értéke nem volt emelkedett.
Az anamnézis felvétele során a beteg elmondta, hogy az előző nap óta keveset evett, mert szilárd táplálék fogyasztása nyomán erősödtek a fájdalmai. A 3 órával később elvégzett ellenőrző troponinszintmérés fűszerek artrózis kezelésére negatív eredményt adott.
A nyelési nehézség miatt a felvételt követő reggelen nyelőcső- gyomor- és nyombéltükrözést végeztünk. Ennek során soor oesophagitist diagnosztizáltunk 1. Kórisme, kezelés és kórlefolyás A soor oesophagitisre való tekintettel, amiért elsősorban az antibiotikum-kezelést tettük vállfájdalom okai éjjel, az antibiotikum adagolását azonnal leállítottuk, és flukonazol-terápiát kezdtünk, perifériás fájdalomcsillapító kezeléssel kiegészítve.
A következő napokban a panaszok gyorsan csökkentek, olyannyira, hogy a beteget hamarosan elbocsáthattuk osztályunkról, azzal a feltétellel, hogy a flukonazol-terápiát a Megbeszélés Gyakran előfordul, hogy a mellkasi fájdalmakról panaszkodó beteget a mentőorvos heveny szívkoszorúér-szindróma gyanúja miatt utalja kórházba.
Elsődleges feladat — különösképp erre utaló előző betegségek és kockázati profil esetén — ennek igazolása vagy kizárása. Nagyon fontos azonban, hogy ezzel párhuzamosan gondosan és alaposan kikérdezzük a beteget az előzményekről.
A mellkas felépítése
A sürgősségi helyzet és a rendelkezésre álló idő rövidsége gyakran korlátozza a kórházi felvételt megelőző anamnézisfelvételt, ezért a betegeket ismételten ki kell kérdezni.
Az ismertetett esetben is csupán a további diagnosztikai lépések tervezésekor derült fény a fáj a szegycsont borda ízülete kísérő odynophagiára. Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Többnyire fenyegető jelnek tekintjük, ha a vezető tünet a mellkasi fájdalom.
Gyakori azonban, hogy a betegek csupán diffúz nyomásérzésről vagy mellkasi égő érzésről panaszkodnak. A fájdalom nyomásgyakorlással is kiváltható, összefügghet a légvétellel, mozgással, terheléssel. Az orvos számára az elsődleges feladat az akut életveszélyt jelentő, azonnali terápiás beavatkozást kívánó állapotok felismerése.
E cikkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az akut életveszély kizárását követően az esetleges nem kardiális eredetű működési zavarok és betegségek felderítésére is meg kell tenni a megfelelő lépéseket. A diagnosztikai lépések gondos és ésszerű megválasztásában segítséget nyújthat a nem specifikus tünetek hátterében álló okok gyakoriság szerinti rangsorolása. Definíció A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak okai lehetnek a légutak, a mediastinalis szervek pl. A betegség lehet gyulladásos, daganatos, tromboembóliás természetű, illetve sérülés következménye.
A különböző okok különböző gyakorisággal fordulnak elő, ezeket a fő differenciáldiagnosztikai szempontokkal együtt az 1. A lehetséges szívbetegségek fáj a szegycsont borda ízülete mindenekelőtt a heveny szívkoszorúér-betegség — mellett elsősorban az aorta betegségei, a tüdőembólia és a légmell sorolhatók az életveszélyes állapotok közé.
Diagnosztikai lehetőségek Az új keletű mellkasi fájdalmakról beszámoló beteget néhány egyszerű vizsgálatnak kell alávetni, hogy kizárható legyen az életveszély. A részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat mellett 12 elvezetéses EKG készítendő, továbbá el kell végezni néhány iránymutató laboratóriumi vizsgálatot troponin T vagy I, laktát-dehidrogenáz, kreatin-kináz, CK-MB, D-dimérek.
Ezek segítségével azonosíthatók, illetve nagy valószínűséggel kizárhatók a heveny kardiopulmonális betegségek ST-elevációval járó infarktus, tüdőembólia. A szívultrahang-vizsgálat segítséget nyújt a további differenciáláshoz falmozgászavarok, bal és jobb kamrai szisztolés és diasztolés működés, a billentyűk állapota, perikardiális folyadékgyülem, heveny jobbszívfél-terhelés.
Az ergometria is irányt mutathat az ST-szakasz alakulása terhelés hatására. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak diagnosztikájában számos lehetőség kínálkozik. A bonyolult műszeres diagnosztika megtervezéséhez szükség van a részletes kórelőzményre és az alapos fizikális vizsgálatra.
- Mellkasi fájadlom - Budai Egészségközpont
- Szegycsont – Wikipédia
Az egyes alcsoportokban specifikus vizsgálatok állnak rendelkezésre a helyzet tisztázásához. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalomhoz kapcsolódó kórképek A már említett 1.
Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az egyes kórképeket, szakterületek szerint csoportosítva. Gasztroenterológiai kórképek A gasztroenterológia szakterületén belül fontos diagnosztikai csoportok okozhatnak mellkasi fájdalmakat 2.
További testrészek
A lehetséges okok tisztázásának fő eszköze a hasnyálmirigy-gyulladás vagy epekövesség gyanúja esetén elvégzendő hasi ultrahangvizsgálat mellett a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés. A nyelőcső megtekintésekor azonnal felállíthatók bizonyos makroszkópos diagnózisok: reflux, soor, Barrett-nyálkahártya, ruptura. A makroszkópos eltérést nem mutató nyálkahártya betegségeinek azonosításához szövetmintát kell venni, ami lehetőséget ad egyes ritka kórképek, pl.
Ugyanazon vizsgálat keretében megítélhető a gyomor és a nyombél állapota fekélyek. Ha a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés lelete nem mutat kóros eltérést, és jellegzetes kísérő tünetekről van tudomásunk pl. Ha nem erozív refluxbetegségre NERD vagy nem savas refluxra gyanakszunk, pH-mérés, illetve pH-méréssel egybekötött impedanciamérés végzendő. Az alsó nyelőcsőzáró izom elégtelen működésének következtében a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe.
A sav izgatja a laphámszövetben található idegvégződéseket, gyulladásos reakciót válthat ki. Klasszikus esetben a beteg gyomorégésről vagy retroszternális égő érzésről és nyomásérzésről panaszkodik. A panaszok jelentkezhetnek függőleges vagy fekvő testhelyzetben, és kisugározhatnak a hát fáj a szegycsont borda ízülete.
Bizonyos élelmiszerek csokoládé, kávé, fehérbor elősegíthetik a tünetek jelentkezését. A fájdalomérzet, a savas gyomortartalom felböfögése, keserű íz érzése mellett nyelési nehézségek is jelentkezhetnek.
- A mellcsont-kulcscsonti ízület betegségei - Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő
- Mellkas | rozsakert-egervar.hu
Kórisme nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés, pH-metria és esetenként kombinált impedanciamérés útján nyerhető. Ha a tükrözés során nem mutatkoznak gyulladásos jelek a Z-vonalban, illetve a kardia területén, akkor valószínűleg nem erozív refluxbetegséggel NERD állunk szemben. A gyomorégés mint vezető tünet csökkentésére protonpumpagátlók PPI adhatók. A tüneteket enyhítheti a táplálkozási szokások megváltoztatása, továbbá prokinetikumok alkalmazása.
Tietze szindróma
Súlyosabb fokú refluxbetegség esetén fontos a betegség lefolyásának követése, egyrészt a terápia sikerességének megítélésére PPI alkalmazásakormásrészt a metapláziás elváltozások Barrett-nyálkahártya korai felismerése végett 4.
Gombás, vírusos és bakteriális oesophagitis Legyengült immunrendszer HIV, immunszuppresszív kezelés, citosztatikumok, antibiotikumok szedése mellett gyakori a nyelőcső fertőződése. Soor oesophagitis esetén 5. A soor oesophagitis a nyelési nehézségek és nyelési fájdalmak mellett retroszternális fájdalomérzést is kiválthat.
A hosszabb ideig tartó, nagy dózisú PPI-kezelés szintén hajlamosíthat soor oesophagitisre. Az I-es vagy II-es típusú herpes simplex, a cytomegalia- továbbá a herpes zoster vírus akár immunkompetens személyek nyelőcsövét is megtámadhatja, ám a soor oesophagitishez hasonlóan ezek a betegségek is többnyire immunszupprimált állapotban fordulnak elő.
A kórisme az endoszkópia során látható klasszikus makroszkópos jelek pl. Mallory—Weiss-szindróma Ha az émelygést hányás kíséri, s különösen akkor, ha a hányás rendszeresen ismétlődik, előfordulhat, hogy a visszaáramlás miatti heveny nyomásterhelés hatására a cardia területén felületes vagy mély repedés keletkezik a nyálkahártyán 6.
A mellkasi fájdalom okai
Gyakori, hogy a hányadék vért tartalmaz. A nyálkahártya-repedés heveny retroszternális fájdalomérzést is okozhat.
Boerhaave-szindróma A Boerhaave-szindróma 7. A betegek többnyire instabil állapotban vannak, nehézlégzésük, cianózisuk, szapora szívverésük vagy keringési elégtelenségük van. A fizikális vizsgálat során gyakran tapintható a bőr emphysemája a nyak területén. A diagnózis alátámasztása történhet mellkasi röntgenfelvétellel — melyen látható a mediastinumban lévő levegő, illetve a pleurális folyadékgyülem — vagy a nyelőcső célzott, vízoldékony kontrasztanyag adásával kiegészített röntgenvizsgálatával.
A spontán nyelőcső-ruptura elég ritka esemény. Az oesophagus átfúródása vagy iatrogén úton áll elő, vagy daganat okozza, esetleg heves öklendezés váltja ki.
A nyelőcső motilitási zavarai A nyelőcső neuromuszkuláris zavarai motilitási problémákat okozhatnak, melyek az izomzat görcse, illetve a falat megakadása miatt mellkasi fájdalmakkal járhatnak. A diffúz nyelőcsőspazmus gyakran okoz retroszternális fájdalmat vagy szorító érzést, részben nyelési nehézségeket is.
Ilyenkor megszaporodnak a nem perisztaltikus, szimultán, többcsúcsú nyelőcsőkontrakciók a nyelés során. A panaszok órákig is fennállhatnak. Falatmegakadáskor gyakori a hányás aktív indukciója. Idősebb emberek gyakorta szenvednek motilitási zavaroktól. Achalasia esetén a torlódó folyadék vagy táplálék, illetve a nyelőcső túlzott feszülése okoz mellkasi fájdalmakat, melyek kisugározhatnak a karba, a hátba vagy az alsó állkapocsba.
Ilyen esetben is csökkentheti a fájdalmat az aktív visszaáramoltatás. A baktériumok vagy gombák megtelepedése által kiváltott retenciós nyelőcsőgyulladás további retroszternális panaszokat okozhat.
Ezek olykor nagyon hasonlítanak a refluxbetegség tüneteire.
Az achalasia tüneteinek hátterében az alsó nyelőcsőzáró izom LES csökkent elernyedési képessége vagy elernyedési képtelensége áll. A társuló tünetek — emésztetlen ételmaradék sugárban történő kihányása, kellemetlen szájszag, aspirációval és köhögési rohamokkal járó passzív alvás közbeni regurgitáció — alapján már az anamnézis utalhat e betegségre. Olykor nehézséget okoz a betegség elkülönítése az angina pectoristól, mivel ezek a panaszok is javulhatnak nitrovegyületek hatására.