A7J EI S Ő TRA t M A T 0 L Ó G I A I M A G Y A R 0 R S Z Á G 0 X

Ízületi és csontkészítmények nevei, Verapamil és béta-blokkolók

A ma embere érzi, hogy az ilyenfajta történelem valójában nem az igazi, mert mindenki szenvedélyesen érdeklődik az iránt is, hogy az elmúlt évszázadok homályában hogyan zajlott le az akkori emberek hét­ köznapi élete.

Erre vall, hogy ma igen népszerűek azok a művek, amelyek az elmúlt évszázadok mindennapi életének, gazdasági, kulturális adatait hordják össze. A nagyközönség az orvostörténeti kutatással kapcsolatban úgy érzi, hogy neki most valami pikáns kultúrtörténeti falatot kell kapnia, valami megmo­ solyogni való, manapság badarságnak tűnő receptet, egyszóval vala­ miféle kuriózumot. Valójában ízületi és csontkészítmények nevei az orvostörténeti k u t a t á s ettől lényegesen messzebb van. Ha az orvostörténeti kutatás által összegyűjtött anyagot szemügyre vesszük, rögtön látni fogjuk, hogy a látszólag kusza adathalmaz valójában két egymástól szigo­ rúan elkülöníthető csoportra osztható.

Az adatok egyik csoportja fundamentális, vagyis olyan ismeretekről van szó, amelyek az év­ századok során szinte teljesen változatlanul megmaradtak az orvosi tudás és ismeret alapvető anyagaként. Az adatok egy másik cso­ portja komplementer jellegű és attól függ, hogy melyik korból, mely országból, milyen szellemi beállítottságú orvosi iskolától származik. Világítsuk ezt meg egy egyszerű példával.

A népszerű orvostörténeti művekből ismeretes, hogy a gyulladá­ sok úgynevezett klasszikus tüneteit m á r sok-sok évszázaddal ezelőtt leírták. Nyilvánvaló, hogy ezeket ma is így írjuk le, és az is nyilvánvaló, hogy akkoriban fogalmuk sem volt az orvosoknak arról, hogy van például bakteriális gyulladás, hanem a gyulladások okaként mindenféle misztikus, babonás, mai szemmel nézve naiv okokat kerestek.

Ha gondolatsorunkat tovább bontjuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy ma m á r az orvostörténeti kutatás abban a helyzetben van, hogy a feledés homályából kiemelt ismeret­ anyagot kritikai módszerekkel vizsgálja, azt k u t a t v á nhogy isme­ retelméleti szempontból mi az, ami egy adott kor orvosi ismeret­ anyagában egy bizonyos vonatkozásban nagy hatású, fundamen­ tális, s m i az, ami ma m á r csak muzeális értékű kuriózum.

Hallgató­ lagosan megegyezünk abban, hogy a mai orvosi ismeretanyagot tartjuk mértékegységnek, azzal a megjegyzéssel, hogy i t t nem lezárt, hanem folytonosan bővülő és tökéletesedő ismeretekről van szó. Az orvostörténeti kutatásoknak azonban gyakorlati jelentő­ sége is van. Nagyon sokszor találkozunk ízületi és csontkészítmények nevei itjnak tartott fel­ fedezésekkel, amelyeket alaposan megvizsgálva és adatainkkal összehasonlítva, kideríthetjük, hogy az alapgondolat, sőt ízületi és csontkészítmények nevei sokszor a gyakorlati kivitel egyes mozzanatai is m á r régebben irodalmi közlésre kerültek.

Az Orvosi Hetilap hírül adta olvasóinak, hogy Nagel tanár köny­ vet szándékozik megjelentetni a csonttörésekről, amelyeket fa­ metszetekkel gazdagon ékesített ós Pesten a könyvárusoknál rövidesen olcsó árban kapható lesz.

Mielőtt tárgyunkkal behatóbban foglalkoznánk vegyük szem­ ügyre a szerző életrajzi adatait. Nagel Emil Iskoláinak egy részét Bécsben végezte és i t t a v a t t á k orvosdoktorrá ben.

Hasznos hal - szardella. A szardella az Omega-3 sav - felbecsülhetetlen összetevő! - Vitaminok July

Görögül, franciául jól beszél. Szóban forgó könyve ben, Pesten jelent meg. Címe : ,A csonttörések kórbonctani, kórtörténeti és gyógyeljárási tekintet­ ben", Pest, Az egyszerű kiállítású, szép fametszetekkel ékesített könyvecskének mindjárt az előszava nagy meg­ lepetés.

Rövid, higgadt, cikornyától mentes, mintha nem is a X I X. Előszavában Nagel elmondja, hogy bécsi, prágai, berlini, braunscfrweigi és brüsszeli tanulmányai u t á n Párizsban megszemlélte Dupuytren kísérleteit és bonctani készítményeit. Ezeken alapszik a könyv és megjegyzi, hogy a bonyolult, drága, nagyobb részt csak külföldről hozatható kötöző­ észközök helyett a leghasznosabb, legegyszerűbb és biztosan bevált kötözőeszközöket mutatja be, olyanokat, amelyeket egy ügyes­ kezű vidéki orvos is elkészíthet.

A p á r soros előszó u t á n az általános rész következik. Az első, ami feltűnik az a szinte matematikai pontosság, amellyel a csont­ törést igyekszik megfogalmazni. Azt írja :. Szembeállítja evvel a csontsebet, ízületi és csontkészítmények nevei vulnera ossiumot :.

A csontok kalciumoldódásának patogenezise

Megállapítja, hogy a törésre való kórhajlam lehet általános és különös. Altalános, mert minden ember minden csontja eltörhet. Hivatkozik Malgaigne statisztikájára, amely szerint csonttörés a 4.

Művére nagy hatással volt Gurlt berlini sebész hatalmas munkája, amely 12 törés adatait dolgozta fel. Nem lesz érdektelen a sebészek részére, ha egy-kettőt ezekből az adatokból felsorolok. Lábszár Fölkar.

vándorló fájdalom a boka

A különös kórhajlam alatt összefoglalt csoport a patológiás törések csoportja. Nagel is ezt a kifejezést használja és pontosan ugyanazt érti alatta mint mi, vagyis olyan törésekről van szó, amikor a beteg csont, a megbetegedés helyén valami egészen hétköznapi megszokott mozdulatra, vagy aránylag kicsiny mecha­ nikai ártalomra eltörik.

Nagel a következő patológiás törésekről beszél : ráksenyv, bujakor, süly és fragilitas ossium, vagy ahogy ő is írja : osteopsa­ thyrosis, ami azért is érdekes, mert eddig ő az egyetlen régi magyar szerző, akinél erre a ma is nagyon ritka megbetegedésre utaló említést találtunk.

  • Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
  • A kockázati csoportba tartoznak azok a betegek is, akik hosszú távú glükokortikoidokat, citotoxikus gyógyszereket és antibakteriális szereket vesznek fel.
  • Amely segít az ízületi fájdalmakban
  • A fogszabályozás sokak számára elsősorban csak esztétikai kérdés.
  • Mindöszsze egy rétegben biztosítja a kiváló ragasztást és a dentin deszenzibilitását.
  • Ízületi fájdalom és bélfertőzés
  • A BETEGSÉG NEVE: A GERINC INSTABILITÁSA - PDF Free Download

Hivatkozik külföldi szerzőkre, maga két esetét ismerteti. Az érdekesebbiket ízületi és csontkészítmények nevei : Erdélyi nemes emberről van szó, akit Nagel tanár éveken keresztül kezelt bujasenyves arcidegzsába miatt.

A kezelés befejezte után évek múlva egy este hívták el Nagelt régi betegéhez, aki sarkantyús csizmájának lehúzása közben pattanást érzett a combjában és többé ráállni a végtagjára nem tudott, Nagel pedig klasszikusan szép leírását adta ebben az esetben a combcsont patológiás törésének. Sokat és részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi a csonttörések oka, vagy ahogy ő mondja: causa exeitans.

Megkülön­ böztet direkt, indirekt, ellenlökés általi törést, izomhúzásból származó, ún.

Általános információk a patológiáról

A követ­ kező paragrafusban a csontvégek egymástól történő elmozdulásá­ ról ad csoportosítást, pontosan úgy, ahogy azt ma tanítják és tanul­ ják az egyetemen. Érdekes, hogy a beékelődésre a gomphosis megjelölést használja, ezt a kifejezést ma már nem használjuk.

Ugyancsak a zöldgaly törésre a szegletes meghajlás elnevezést alkalmazza.

melyik mikroba okozza az ízületek gyulladását

M i t tarthatott annak a kornak a sebésze a csonttörés gyógyulá­ sáról? Ennek a problémának Nagel különös figyelmet szentel. Leírása szerint a csonttörés alkalmával a kiömlött vér megalszik, 8—10 nap alatt egészen felszívódik, vagy részben zsíranyaggá fajul. A törés gyógyu­ ízületi és csontkészítmények nevei ezt a szakaszát Nagel callus primae formationis seu provisoriusnak mondja. Ezen folyamatban részt vesz a csont­ hártya és az izomzat.

A törési felületek közé a velőhártya lobja folytán kiizadás történik, kocsonyanemű anyag keletkezik, ez elcsontosodik, csonthíd képződik, vagyis végleges kórgesülés : callus definitivus secundae formationis képződik.

Ha ezt a leírást mai ismereteink fényénél szemügyre vesszük, akkor a 95 év előtti tudósnak csak elismeréssel adózhatunk. Nyilvánvaló, hogy Nagel-nél régebbi sebészeknek is voltak m á r bizonyos fokú ismereteik és elképzeléseik a csontosodás folyamatáról.

Sok-sok régi közlemény átolvasása után azonban b á t r a n állíthatom, hogy ez a közlemény valamennyi közül kitűnik, világos, egyszerű stílusa, széleskörű olvasottságot tanúsító anyaga alapján. Az előző korokhoz képest nagy haladásnak kell tekintenünk, hogy a csont gyógyulását mint folyamatot tárgyalja, benne szakaszokat külön­ böztet meg.

Mai ismereteink világánál persze sok benne a hibás elképzelés, de éppen az előzőekben elmondottaknál fogva és éppen kikötéseink alapján el kell vetnünk az olyan fajta megjelöléseket, amely szerint valaki messzire megelőzte korát, mert az ehhez hasonló kifejezések metafizikusok és misztifikálok.

Nyilvánvaló, hogy minden korban voltak és lesznek éleseszű emberek, akik koruk ismeretanyagának a legjavát gyűjtik és foglalják össze, világos, kerek egésszé úgy, hogy ez a munka a következő nem­ zedék munkálkodásának biztos fundamentumát képezze. A könyv­ nek ezt a szakaszát éppen ezért gondoljuk nagy jelentőségűnek, mely gyümölcsöző és termékeny szemléleti módot vezet be egy olyan hallatlanul fontos sernovodsk ízületi kezelés, biológiai fofyamat értelme­ zésére, mint amilyen a törött csontok gyógyulása, Nagel szerint a csontgyógyulás folyamata 25—60 napot ízületi és csontkészítmények nevei igénybe.

Leírja, hogy a csonttörés gyógyulása után a csontkéreg bizonyos mértékben visszaképződik, felszívódik. Hangsúlyozza, hogy az előbb elmondottak elsősorban a csöves csontokra vonat­ koznak. A koponya, válltető, könyökcsúcs, combnyak, térdkalács esetében csak akkor forr össze a csont, ha a törési végek érintkezése szoros. Már Nagel is tudta, hogy a csonttörés gyógyulása nagyon gyakran szabálytalan lefolyású.

A gyulladás - betegségeink gyökér problémája

Előfordulhat, hogy ízmerevülés, azaz ízületi merevedés keletkezik, és anélkül, hogy valaha életében módja lett volna egyetlen röntgenfelvételt is látni, ismerte a csontaszályt, atrophiât, amely a használaton kívüli végtag és a sebész legnagyobb ellensége, a gyógyulás egyik gátló tényezője.

Könnyen érhető, hogy Nagel idejében még nagy szere­ pet játszott a csonttörés alkalmából keletkezett vérömleny elgennyedése, továbbá az orbánc, és a szövődmények legszomorúbbika, az üszkösödés. A ma baleseti sebészetének egyik igen komoly probléma-csoportja az álízület, amelyet Nagel helyesen articulatio spuria-nak hív.

Szerinte erőkimerülés, senyv, érsérülés, csontvégek eltérése, valamint interpozitum az okozója, de elő­ fordulhat az is, hogy csak a csontképzés vesztegel, terhesség, szop­ t a t á shosszas gennyedés, lázas betegség alatt. A csonttörések diagnózisánál a ma orvosa lényegesen könnyebb helyzetben van, mint a 95 év előtti orvosok. A betegről készített röntgenfelvétel pontos képét adja a csonttöréseknek. Nem így Nagel idejében. Nagel idejében a diagnózist. A szerző és kortársai számára csak a csonttörés klasszikus tünetei, úgymint a csontrecsegés, duzzanat, fájdalom, torzulás, működési tehetet­ lenség, álltak mint tünetek rendelkezésre, a kórisme felállításához.

patogenézisében

Mint új vívmány szerepel, hogy ha a beteg nyugtalan és nagy fáj­ dalmat jelez, akkor a pontosabb vizsgálat érdekében hangyhalvaggal, kloroformmal el kell bódítani. A száz év előtti Orvosi Hetilap törésekkel foglalkozó cikkeiből láthatjuk, hogy a gondos klinikai megfigyelés az aprólékos, részletes fizikai vizsgálat, mérés milyen helytálló diagnózisokhoz vezette orvos elődeinket. Régi orvosi tapasztalat, hogy a beteg t a fájdalom a csípő- és térdízületben á n nem is annyira és elsősorban az érdekli, hogy m i is tulajdonképpen a testét gyötrő betegség, hanem számára talán mindennél fontosabb, hogy milyen lesz a betegség lefolyása, milyen kilátás van a gyógyulásra, vagyis röviden, milyen lesz a kórjóslat.

Ezt is olvashat­ juk :. A mai baleseti sebészek egyik legkedveltebb kézikönyve a Böhlerféle.

Mi a szardella hasznossága?

Akik ezt elolvasták, azok tudják, hogy Böhler klinikájának előadótermében tábla látható ezzel a felírással:, K i gyógyítja a csonttöréseket? Nagel ben ezt írta : ,A sikeres esonttermő gyógyfolyamnak a tőrvégek érülközése, nyugalom és mérsékelt lob lévén főtényezői, a gyógykezelő sebésznek ezen feltótelek előállításáról kell gondoskodnia.

  1. Milyen bűnöket kapnak ízületi betegségek
  2. Fájdalom a bal lapocka és a vállízületben
  3. Megjegyzés: a besorolás a drogok leghíresebb képviselői.
  4. A7J EI S Ő TRA t M A T 0 L Ó G I A I M A G Y A R 0 R S Z Á G 0 X - PDF Free Download

A csonttörések gyógykezelésében szerzőnk szerint két lényeges mozzanat van: a helyretétel és a helybentartás. A kezelés tulajdon­ képpen az elsősegélynyújtással kezdődik. Megható és tanulságos a 95 évvel ezelőtt leírtakat olvasni : ,A beteg a testi és ízületi és csontkészítmények nevei megrázkódtatása miatt üdítő eljárást kíván".

Nagel meg is jelöli ezeket, majd hangsúlyozza a végtag kíméletes vizsgálatának és a szállításhoz való ideiglenes rögzítésének szükségességét. Ha a sérült egyén a rendeltetési helyére megérkezik, a sebésznek segédekről, kötszerekről, alkalmas ágyról kell gondoskodnia.

a duzzadt kar ízületének kezelése

A beteg ízületi és csontkészítmények nevei olyan legyen, hogy minden oldalról meg tudjuk közelíteni, lába az ágynak a végét ne érje el, s a beteg alá tett gerezna három részből álljon, hogy ürítéskor a középső részt k i tudják emelni. Ma furcsán hat ilyesfajta összeállítás egy tudomá­ nyos könyvben, de tudnunk kell, hogy a X I X. Hiszen ban a pesti sebészeti klinikán 26 á g y volt, amelynek beteganyagán orvosnövendék és 56 sebészmester tanuló tanult.

Ha a csonttörés helyretételének minden feltétele megvolt, akkor a törési pont ízületi marhahúsleves a sérült tagot vagy a törzset hurkok vagy segédek segítségével rögzítették és nyújtással igyekeztek a t ö r t csontok illesztésére alkalmas helyzetet teremteni.

Különösen külföldön, de hazánkban is m á r akkoriban ismeretesek voltak drága és bonyolult gépezetek, amelyek a sérült tagok nyújtásánál nagy erő alkalmazására adtak lehetőséget. Nagel figyelmezteti a sebé- széket, hogy ilyen készüléket csak nagyon óvatosan használjanak, mert könnyen jöhetnek létre melléksérülések. Amíg a segédek a törött tag nyújtását végzik, addig a sebész az arra alkalmas idő­ pontban a törött csontok összeillesztését, a coaptatio-t végzi.

Az érintkező csontok recsegése a tag idomának és mértani viszonyai­ nak rendes volta fogja a sebészt arról meggyőzni, hogy a helyre­ tétel sikerült.

A törött csontok helybentartása Nagel szerint történhet ideigle­ nes vagy állandó kötéssel. Szerzőnk Burggraeve belga t a n á r nyo­ mán annak a híve, hogy a töréseket, a helyretétel után azonnal végleges kötéssel kell ellátni.

Intézetben arra a tapasztalatra jutott, hogy ez a módszer adja a jó eredményeket. A rögzítő kötések anyaga fa, nemezpapír, túrómész, gipsz, bádog, az előre elkészített kötések lehetnek szekrény, csatorna, saruformáj úak. A kor sebé­ szei nagy előszeretettel használták a plánum inclinatum duplex Cooperi-t, amely fából készült fekvő Z alakú készülék volt, főleg combcsonttörések kezelésére.

Bevezetés az állattanba

A körkörös kötéseket Nagel tok­ kötésnek mondja, s ezek úgy készültek, hogy a kiálló csontdudorokat pamutréteggel fedik, s rátekerik a ragasztó anyagot tartalmazó pólyát. A gipszkötéseket Nagel idejében is úgy készítették mint ma. Ismerték az ablakos kötés fogalmát, vagyis, ha a végtagon sérülés volt, a gipsztokon a sérülés helyén megfelelő nagyságú nyílást vágtak. Ismerték a tartós húzókötést is. Nagel előírja, hogy húzókötést csak olyan helyen lehet feltenni, ahol a csontot vékony lágyrész fedi, de vigyázni kell, mert könnyen áll elő pír, üszkösödés, s ezért a nyomást nagyobb területre kell elosztani.

Antidepresszánsok és fájdalomcsillapítók

Szabáyl, hogy a nyújtásnak tengely irányban kell történnie és az orvos a húzóerőt tetszés szerint adagolhassa. Nagel a kötés eltávolítását általában felsővégtagon hat, alsó­ végtagon nyolc hétben állapítja meg.

Minden mai szakembert elismeréssel kell, hogy eltöltsön Nagel azon megfigyelése, hogy lábszártöréseknél korábban kell használtatni a végtagot, mint combcsonttörésnél. Ma m á r csak históriai érdekességű az a kitétel, hogy nyílttörésnél nem tanácsos csontszilánkok után kutatni, vagy azokat túlhevesen eltávolítani.

agyag artrózis kezelés áttekintése

Érdekes, hogy a csonttörések­ ből keletkező gennyedéseket, tartós ízületi és csontkészítmények nevei, kezdetben 8—10, később 18—20 C° vízben, a Langenbeck-féle készülékben kezelték.