Krém ízületek xenia
Tartalom
A kísérlet során felhasznált mikroorganizmusok: Esherichia coli, Serratia marcescens, Bacillus subtilis, Micrococcus luteus, Pichia anomala, Saccharomyces cerevisiae, Aspergillus niger és Fusarium spp. A falhasznált tartósítószerek: nátrium-benzoát, szalicilsav, kálium- szorbát; illóolajok közül a majoránnaolaj, kakukkfűolaj, fahéjolaj; természetes anyagok közül pedig szőlőmag kivonat és a bodzahéj krém ízületek xenia.
- ÍZÜLETI KRÉMEK - Arcanum GYÓGYSZERTÁR webpatika gyógyszer,tabletta - webáruház, webshop
- Xénia (xeniakissne) on Pinterest
A kísérlet során a minimális gátló koncentráció értéket kerestük. A kísérlet végeztével arra a megállapításra jutottunk, hogy az élelmiszeripari tartósítószerek közül a már forgalomból kivont szalicilsav; illóolajok esetében a fahéjolaj; míg növényi kivonatok közül a szőlőmag kivonat bizonyult hatásosabbnak.
ABSTRACT The theme of my thesis is the comparison of the antimicrobial effects of food preservatives, and natural materials such as essential oils and plant extracts.
Microorganisms used in the experiment: Esherichia coli, Serratiamarcescens, Bacillus subtilis, Micrococcus luteus, Pichia anomala, Saccharomyces cerevisiae, Aspergillus niger és Fusarium spp. The used preservatives: sodium benzoate, salicylic acid, potassium sorbate. Essential oils were the marjoram, thyme, and cinnamon oil; plant extracts were: grape seed extract and elderberry pomace extract.
During the experiment we looked for the minimum inhibitory concentration MIC. After the experiment we established that best results were achieved with salicylic acid which is banned from food preservatives.
The essential oils of cinnamon grape seed extract showed the most effectiveness from plan extracts. Irodalmi áttekintés Kémiai tartósítószerek Kakukkfű olaj Majoránna olaj Egyéb növényi hatóanyagok Krém ízületek xenia borszőlő Fekete bodza Bacillus subtilis Micrococcus luteus Escherichia coli Serratia marcescens Saccharomyces cerevisiae Pichia anomala Fonalas gombák Aspergillus niger Fusarium spp. Anyagok és módszerek Felhasznált tápközegek TGE agar ml LB agar ml Felhasznált illóolajok Felhasznált szintetikus tartósítószerek Felhasznált természetes anyagok Felhasznált oldószerek Mikroorganizmusok tenyésztése Tartósítószerek előkészítése Antimikrobiális hatás kimutatása Minimális gátló koncentráció MIC keresése Agardiffúziós eredmények Tartósítószerek agardiffúziós eredményei Illóolajok agardiffúziós eredményei Egyéb növényi hatóanyagok agardiffúziós eredményei Minimális gátló koncentráció eredményei Tartósítószerek minimális gátló koncentráció eredményei Illóolajok minimális gátló koncentráció eredményei Egyéb növényi hatóanyagok minimális gátló koncentráció eredményei A hosszú ideig való tartósítást azonban még mindig szintetikus tartósítószerekkel próbálják megoldani.
Ezeknek a tartósítószereknek a használata az emberekben úgynevezett E-szám fóbiát kelthet, még annak ellenére is, hogy ezeknek a szintetikus szereknek a használata szigorú szabályokhoz kötött. Az élelmiszeriparban egyre több kísérletet végeznek, hogy hogyan is lehetne a mesterséges tartósítószerek felhasználását csökkenteni, esetlegesen kizárni. Ezt a kísérletet legfőképpen növényi eredetű tartósítószerekkel próbálják véghezvinni. Azok a fogyasztók, akik a megvásárolni kívánt termékek összetevőit elolvassák, gyakran találkozhatnak E-számokkal jelölt anyagokkal.
Ezek az E- számok mind, valamilyen technológiai krém ízületek xenia látnak el az élelmiszer előállítása során. Sokakban azonban ellenérzést kelthet. A gyártók ennek a fóbiának a kiküszöbölése érdekében nem az E-számokat, hanem az anyag kémiai nevét sorolják fel.
Szakdolgozatom témájaként a kereskedelmi egységekben is kapható szintetikus tartósítószereket, illóolajokat és egyéb növényi hatóanyagokat, mint a bodzahéj kivonat és a szőlőmag kivonat antimikrobiális tulajdonságaiknak az összehasonlítását választottuk.
Közismert mind a szintetikus, mind a természetes eredetű tartósítószerek mikroba-növekedést gátló hatása. A kísérletek során azt vizsgáltuk, hogy a természetes, növényi eredetű hatóanyagok képesek lennének-e kiváltani a mesterséges tartósítószerek használatát.
Ízületi fájdalmak kezelése külsőleg alkalmazható készítményekkel - gélek, krémek, tapaszok
Az illóolajok igen erős illattal rendelkeznek, míg az egyéb növényi hatóanyagok megváltoztathatják az krém ízületek xenia ízét vagy színét, így felmerülhet az a kérdés is, hogy lehet-e őket olyan kis koncentrációban használni, mellyel az élelmiszerek tartósítása garantált, de nem okoznak érzékszervi változást. Kémiai tartósítószerek Tartósításnak nevezzük azt az eljárást, melynek során az élelmiszerekben bekövetkező fizikai, kémiai, biokémiai és mikrobiológiai elváltozásokat próbálják késleltetni.
Amennyiben az élelmiszer valamilyen elváltozást szenved, akkor romlásról beszélünk. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek romlását mikroorganizmusok okozzák.
Enzimeik által az élelmiszerekben található, számukra hasznos anyagokat lebontják, saját anyagcseréjük során felhasználják, ezáltal képesek szaporodni is. Az élelmiszer eredeti állagát, színét, ízét és zamatát elveszti, valamint a beltartalmi értéke is csökken. Penészek felhalmozódása esetén egészségkárosító toxinok is megjelenhetnek Szenes et al. A kémiai tartósítás során az élelmiszeripar vegyi anyagokat használ fel, de mivel egészségkárosító hatással rendelkezhetnek ezek a vegyületek, így az élelmiszerben való alkalmazásuk során a minimális mennyiségre törekednek.
Tartósítószereknek nevezzük azokat a kémiai anyagokat, melyek az élelmiszerekben található mikroorganizmusok által okozott nemkívánatos elváltozásokat megakadályozzák vagy késleltetik. Tágabb értelemben ide sorolhatóak azok az anyagok, melyeket nagy koncentrációban alkalmaznak az élelmiszer elkészítéséhez és tartósításához, valamint az íz kialakításban is fontos szerepet játszanak.
Tartósítószereket akkor alkalmazhatunk, ha az emberi egészséget nem veszélyeztetik; mikroorganizmusok ellen hatásosak; érzékszervileg az élelmiszereket nem befolyásolják; olcsók, könnyen beszerezhetők, alkalmazásuk egyszerű; kimutatásukhoz megbízható módszer áll rendelkezésre.
Mikrobaellenes hatásukat az anyag koncentrációja, a hőmérséklet, a pH, a víztartalom, szerves komponensek mennyisége, a mikrobiális szennyezettség és ennek összetétele befolyásolja. A tartósítószerek hatásosságát a töménység határozza meg Szenes et al.
A kémiai tartósítószerek használata a fogyasztói megítélés miatt a természetes alternatívák felé halad.
Az érdeklődés főleg a növényi eredetű hatóanyagok, például illóolajok használatára összpontosult. A természetes eredetű antimikrobiális vegyületek használata nem csak az élelmiszerek eltarthatóságában játszik fontos szerepet, hanem a mikrobiális eredetű emberi- és növényi megbetegedések szabályozásában is. A gombanövekedést általában szintetikus vegyületekkel gátolják, de a természetes eredetű antimikrobiális anyagok is fontos gombaölő tulajdonsággal rendelkeznek.
Ez azt jelenti, hogy a különböző növényi kivonatok és fenolos vegyületek széles antimikrobiális spektrummal rendelkeznek. A 5 fenolos vegyületek denaturálni tudják a gombaspórák csírázásáért felelős enzimeket vagy zavarják azokat az aminosavakat, melyek részt vesznek a csírázásban Pillai, Ramaswamy, A különböző környezeti tényezők, mint például a pH és a vízaktivitás a szintetikus antimikrobiális szerek hatékonyságát befolyásolják.
Szalicilsav A szalicilsav a fűzfa kérgében található. Vízben kevésbé, viszont alkoholban, éterben és kloroformban nagyon jól oldódik. Rokon vegyületei például a metil — szalicilát, benzoesav, acetil-szalicilsav. A legismertebb vegyület az krém ízületek xenia, amely az Aspirin egyik hatóanyaga.
Krém és kenőcs Alesan az ízületekhez: összetétel, oktatás, orvosok és orvosok véleménye
Gyógyszeriparban szalicilsav néven ismert. Nátrium-fenoxidból és szén—dioxidból úgy képződhet nátrium—szalicilát, ha a reakciót nagy nyomás kíséri. Ezt Kolbe — Schmitt reakciónak nevezik. A nátrium — szalicilát savas közegéből szalicilsav képződik.
A szalicil a növényvilágban egy fitohormon, mely részt vesz a növények fejlődésében, fotoszintézisében, ioncsere- folyamatokban, levelek szerkezeti felépítésében. A kozmetikaiparban főként bőrápolószerek fontos alapanyaga. Főként pattanás, pikkelysömör, bőrkeményedés, tyúkszem, szemölcs ellen használják. Korpás fejbőrre kiváló sampon alapanyag, mivel gyorsítja a bőr újraképződését.
Összegképlete C7H6O3 wikipedia, Élettani mellékhatásai miatt számos államban betiltották használatát. Ilyen mellékhatások például a gyomorgyulladás, gyomorfekély, mivel károsítja a nyálkahártyát, de kedvezőtlenül hat még a központi idegrendszerre és a vesékre is. Fehér, tűszerűen kristályos anyag, szerkezete laza.
E-számmal nem rendelkezik, mivel a kereskedelmi egységből ben betiltották. Kálium-szorbát A szorbinsav képlete C6H8O2. Anyaga tűkristályos, színe fehér.
Oldódási képessége alacsony, ezért leginkább nátrium- vagy kálium sóját használják. Az emberi szervezetbe kerülve szén-dioxidra és vízre bomlik, tehát az egészségre ártalmatlan tartósítószer. Élesztők, valamint penészek fejlődését gátolja, csíraölő hatással is rendelkezik. Antimikrobiális hatását elsősorban a mikrobák enzimjei ellen fejti ki. Leginkább a szénhidrát anyagcserében szerepet játszó enoláz, laktát- dehidrogenáz enzim gátlására alkalmas.
A citrát körbe is viszonylag erősen krém ízületek xenia tud avatkozni, gátolja a melát-dehidrogenázt, izocitrát-dehidrogenázt, fumarázt és az aszpartázt, de ez a gátlás nem specifikus. Az inaktiválás úgy valósul meg, hogy a szorbinsav sója az enzim SH csoportjával egy kovalens kötést hoz létre. Kizárólag a disszociálatlan savrésznek van antimikrobiális hatása. A szorbát krém ízületek xenia hatását számos olyan tényező befolyásolja, mint például a faj, a törzs, a szubsztrát összetétele, pH, krém ízületek xenia, adalékanyagok, hőmérséklet és az oltóanyag nagysága, valamint függ a disszociációs állandótól pKa is.
A szorbát disszociációs állandója 4, A szorbát maximális aktivitása a pH 6,5 míg a benzoátok esetében ez pH 4,5 Pillai, Ramaswamy, E-száma az E Nátrium-benzoát A benzosav a világon a legelterjedtebb tartósítószer, mivel olcsó súlyos ízületi fájdalom mi ez legkülönfélébb élelmiszerek tartósítására alkalmas.
Hátránya, hogy allergiás reakciót válthat ki. Mikrobák enzimjeit gátolja, így fejti ki tartósító hatását. Ez a sav pH függő, a sejtfalon kizárólag disszociálatlan molekulák jutnak át. Leginkább élesztőkre és penészekre hat. Baktériumokra kevésbé hatásos. Gyakran kombinálják kálium-szorbáttal, mivel így a savtűrő baktériumokkal szemben még nagyobb a gátló hatás és krém ízületek xenia benzoesav kellemetlen íze is kevésbé érződik ki.
Gyümölcskészítményekben kevés kén- dioxiddal együtt használják, mivel önmagában a benzoesav az oxidáció krém ízületek xenia az enzimatikus romlás ellen nem hatásos Szenes et al. Forrás: Szenes et al. Illóolajok Az illóolajok kizárólag szerves oldószerben oldódó, aromás anyagcsere termékek, melyek leginkább a gyökér, kéreg, fatest, virág, levél, mag és termésfal sejtjeiben képződnek. Az illóolajok hallatán sokaknak a különleges illat jut eszükbe, de ezen kívül számos illóolaj gyógyító erővel bír, valamint fűszereink aromáját is ezek adják.
Napjainkban leginkább aromaterápiás kezelésekre használjuk az illóolajokat, ugyanis frissítő, nyugtató hatásuk van. Az illóolajok kinyerésére a desztillálás, préselés a leginkább alkalmas, de emellett hasznos eljárási módszer az oldószeres kinyerés is. A kinyerési módok alkalmazása attól függ, hogy mennyire bomlékony az olaj, valamint hogy a növény melyik részéből nyerik ki az adott illóolajat.
Levelek, virágok, magvak esetében a desztillációt alkalmazzák. Ez a leggyakoribb módszer. Préseléskor a sajtolási technológiát alkalmazzák. Oldáskor a leggyakoribb oldószer az olaj és az etilalkohol. Az illóolajok tárolása szigorúan csak cseppentős üvegben lehetséges.
Tárolása megköveteli a sötét, hűvös helyet. Emellett még az üvegnek is sötétnek kell lennie. Az illóolajokat még éterikus olajnak is szoktuk nevezni.
NaturComfort
Antiszeptikus hatásúak, védenek a kórokozóktól Bremness, Felhasználásuk az ókor óta ismeretes, aromaterápiás kezelések mellett a kozmetikaiparban, gyógyszeriparban és fogászati ellátásokban is használják az illóolajokat.
A gyógyszeriparban leginkább torokfertőtlenítőkben pl.
Szintézisük alapján megkülönböztetünk terpéneket és terpenoidokat valamint aromás és alifás vegyületeket Krisch, A szakdolgozati kísérletek során felhasznált illóolajok a fahéjolaj, a kakukkfűolaj és a majoránnaolaj.
A fahéj- és kakukkfűolaj fő komponensei az aromás és alifás vegyületek közé, míg a majoránnaolaj komponensei a terpének és terpenoidok közé sorolhatóak. Fahéjolaj A fahéjfa Srí Lankáról valamint Indiából krém ízületek xenia, örökzöld fa, melyet egyébként fűszerként ismerünk.