Tápanyaggazdálkodás

Trágya kezelése

A szalmában a nehezen bontható lignin viszonylag kisebb mennyiségben, míg a tőzegben és fűrészporban lényegesen nagyobb mennyiségben van jelen. Ezért a tőzeget és fűrészport jobb nedvszívó képessége ellenére sem szívesen használják almozásra. A tőzeg nemcsak a vizelet felitatására alkalmas, hanem a karbamid bomlásából származó ammóniát is megköti.

A szervestrágya nem csak tápanyag

Magyarországon elsősorban gabonaszalmát használnák almozásra. A tőzeg komposztálásra és tőzegfekáltrágya készítésére használható. Az istállótrágya mennyisége függ az alom mennyiségétől.

Számosállatonként általában 2—5 kg szalmát használnak fel, állandó istállózás és a vizelet folyamatos elvezetése mellett.

A hígtrágya kezelése

Ez az alommennyiség a vizeletnek csak kb. Ilyen körülmények között számosállatonként 30—40 kg friss trágya keletkezik naponta. A felhasznált szalma mennyisége nemcsak az istállótrágya mennyiségét, hanem minőségét is befolyásolja.

Az istállótrágya minőségét az alkotórészek arányán kívül döntően a trágyakezelés módja határozza meg. Az istállótrágya kezelése A trágyát az üzemben a trágyaszérűn vagy trágyatelepen gyűjtik, míg kiszállítása szükségessé, trágya kezelése lehetővé válik. Ez idő alatt úgy kell kezelni, hogy a tápanyagveszteség a lehető legkisebb, az érett trágya pedig megfelelő minőségű legyen. Az istállótrágya érlelése rendszerint nagy szárazanyag- és nitrogénveszteséggel jár, míg a foszfor- és káliumveszteség viszonylag csekély.

Miért kell kezelni?

A nitrogénveszteség káros és mindenképpen elkerülendő. A szervesanyag-veszteség kérdése nem ítélhető meg ilyen egyértelműen. A szervesanyag-veszteség azonban trágya kezelése járhat, ezért elsősorban olyan trágyakezelésre kell törekednünk, amelynél ez utóbbi nem következik be. Ha a trágyát lazán tároljuk, akkor az aerob mikroszervezetek tevékenysége révén megkezdődik a szerves anyag oxidatív lebontása szén-dioxiddá és vízzé. A nitrogéntartalmú trágya kezelése ammónia szabadul fel. A szén-dioxid és az ammónia gáz alakban távozik, ez okozza a trágya szervesanyag- és nitrogénveszteségét.

Az oxidáció hőtermeléssel jár. Ha a keletkező hő nem tud eltávozni, a trágyakazal jelentősen 50—80 °C felmelegszik. A nagy trágyakazlakban a melegedés és oxigénhiány hatására a szervesanyag-bontó baktériumok fokozatosan elpusztulnak, a bontási folyamatok idővel lelassulnak.

Ha a trágyát nedvesen és tömören tároljuk, s ezzel a levegő-utánpótlást a trágyában megakadályozzuk, akkor a friss trágyában jelen lévő oxigén felhasználása után az aerob mikroszervezetek rövidesen elpusztulnak, és az anaerob szervezetek szaporodnak el.

A mikroorganizmusok szerepe az istállótrágya érlelése során

Erjedési folyamatok indulnak meg. Míg az oxidatív bontás során a szénhidrátok teljes mennyisége szén-dioxiddá és vízzé alakul, az erjedési folyamatokban metán, alkoholok, tejsav, vajsav képződik. A hő formájában felszabaduló energiamennyiség sokkal kisebb, mint oxidáció esetén. A tömören tárolt trágya éppen ezért nem melegszik úgy fel, mint a lazán tárolt.

Ezt a trágyakezelési eljárást hideg érlelésnek is nevezzük. A kisebb felmelegedés, továbbá a savanyú erjedési termékek keletkezése következtében sokkal kisebb a szervesanyag- és nitrogénveszteség, mint aerob bontás esetén.

Miért jó a szerves trágya?

Az erjedés során kevesebb ammónia szabadul fel szerves kötésből, a képződő savak pedig nagymennyiségű ammóniát kötnek meg, ezért a trágya gazdagabb lesz a középső lábujj ízületi kezelése nitrogénvegyületekben.

A hidegen érlelt istállótrágya kémhatása gyengén savanyú pH 6,0—7,0 trágya kezelése, míg a többi trágyakezelési eljárással készített trágya enyhén lúgos, pH-értéke 8,0-nál nagyobb.

a bal kar fáj az ízületben térd sérülések megelőzése

Trágyakezelési eljárások A különböző trágyakezelési módok a trágyaérlelés során mérhető hőmérséklet alapján hideg, 30 °Cmeleg 40 °C és forró 60 °C eljárások csoportjába sorolhatók. Ismeretes ezenkívül az istállóban való mélyalmos trágyaérlelés és a metános trágyaerjesztés.

ízületi kezelés a lábán bokaízület paraartikuláris lágy szöveteinek ödémája

Hideg érlelést csak viszonylag kevés alomanyagot tartalmazó trágya azonnali tömörítése révén érhetünk el. A szalmás trágyából a levegőt nem trágya kezelése teljesen kiszorítani, és a trágyát nem lehet megfelelően tömöríteni.

Szerves trágya? Kezelt trágya!

A meleg érlelés elve, hogy a trágyát előbb lazán rétegezve terítik trágya kezelése. Levegővel érintkezve megindul a trágya könnyen bomló alkotórészeinek bomlása, és emelkedik a hőfok. A kívánt hőmérsékletet 40 °C elérve, az oxidatív bomlást a trágya tömörítésével megszakítják. A gyakorlatban ezt úgy oldják meg, hogy a friss trágyát mindig csak a trágyaszarvas egy-egy szakaszán terítik el, és a következő napi trágyát fölé rakják.

A forró érlelési eljárás a meleg érleléshez hasonló, a különbség csak annyi, hogy trágya kezelése trágyát fellazítva rakják a trágyaszarvasra, és akkor kezdik tömöríteni, amikor hőfoka elérte a 60 °C-ot. A forró és meleg érlelési eljárásokkal előállított istállótrágyák jobban humifikálódnak, mint a hidegen érlelt istállótrágya.

Ezzel szemben a forró és meleg érlelésnél nagy a szervesanyag- és nitrogénveszteség. A mélyalmostrágyakezelés csak mélyített istállókban oldható meg, és csak juhok, növendékmarhák, csikók tartásánál alkalmazzák. Az állatok alá bőséges alomanyagot adnak, és több hónapig nem hordják ki a trágyát az istállóból.

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Az ürülék teljes mennyisége az alomba jut. A mélyített istállóban szabadon mozgó állatok a trágyát állandóan tömörre tapossák, ezért a szervesanyag- és nitrogénveszteség kicsi, az istállótrágyában több a nitrogén, mint szarvasban tárolva, ugyanis a vizelet teljes mennyiségét tartalmazza. A nitrogéntartalom nagy része oldható nitrogénvegyületből áll. A mélyített istállókból származó trágyát azonnal be kell szántani, mert ellenkező esetben a kihordás és bemunkálás közötti időben nagy nitrogénveszteségek keletkeznek.

A metános trágyaerjesztés a biogázgyártás alapja. Ha a trágyát a levegő teljes kizárásával, zárt térben erjesztik, a könnyen bomló szerves vegyületekből kevés szén-dioxid és nagymennyiségű metángáz képződik. A trágya kezelése kalóriatartalmú gáz fűtésre, míg a visszamaradó szerves anyag trágyázásra használható.

Szerves-helyzet

Minősége jobb, mint a hagyományos módon előállított istállótrágyáké. A metános trágyaerjesztés külön beruházást igényel, ezért nem terjedt el szélesebb körben. Magyarországon Kolbai, Kuthy, Kreybig és Sarkadi dolgozott ki trágyakezelési eljárásokat a veszteségek csökkentésére és jó minőségű trágya előállítására.

Az eljárások közös vonása, hogy a trágya tömörítésével igyekeztek a veszteségeket csökkenteni és a minőséget javítani. Az egyes trágyakezelési eljárások összehasonlítására beállított kísérletekből kitűnt, hogy a hazai viszonyok között végrehajtott trágyakezelések a forró érlelés körülményeit közelítik meg leginkább.

Ennek oka, hogy általában sok szalmát használnak fel almozásra, a trágyából a levegő nem szorítható ki teljesen, és a szalmában sok a könnyen bomló szerves vegyület. Kreybig több évtizeden át végzett kísérleteket, amelyekben az istállótrágyát szuperfoszfáttal és nyersfoszfátokkal kiegészítve érlelte. Megállapította, hogy a szuperfoszfát hozzákeverése csökkenti az érlelési veszteségeket, míg trágya kezelése nyersfoszfát hozzákeverésével a nyersfoszfátok kihasználási százaléka növekszik.

Külföldi vizsgálatok is igazolták az almos trágyákhoz kevert szuperfoszfát jobb érvényesülését.

ízületi sérülés, hogyan kell kezelni blokád a vállízület artrózisával

A nagyüzemek nagy állatlétszáma és a kézi munkaerő hiánya nem teszi lehetővé a szerves trágya hagyományos módszerekkel való, munkaigényes kezelését. Kialakultak a gépesített nagyüzemi kezelési módszerek.